Az épület számos fontos konferencia helyszíne volt, sok lelkészt itt szenteltek fel, de itt működött az egyház lakóotthona is, amely sokak számára nyújtott lakhatást (diákok, teológus hallgatók, szociálisan rászorulók). Nagyon sokan a Felső erdősor utcai gyülekezeten keresztül ismerkedtek meg a metodistákkal. Az ökumenikus testvéri kapcsolatokat erősíti, hogy a szomszédos Fasoron evangélikus és református gyülekezetek működnek, a Benczúr utcában pedig a baptisták központja áll. A gyülekezetünknek ma is kiemelt „követségi” szolgálata van: az utóbbi időkben olyan gyűjtőhely, találkozási pont lett, amelyben különböző missziós kezdeményezések lelnek otthonra, kapnak befogadást és támogatást. A három legfontosabb: Befogadó Ház Alapítvány (zuglói tini misszió), Reménység Gyülekezet (Nyugati téri misszió a hajléktalanok között) és a Mosonmagyaróvári Missziós Gyülekezet.

A főváros pesti oldalán szolgáló metodista gyülekezet hagyományosan fogékony volt a szeretetszolgálat újabb formáira. Funk Márton lelkész (később szuperintendens) idejében budapesti munka bíztató fejlődését jelezte, hogy a gyülekezet 1912. május 1-én helyszűke miatt a körútról költözni kényszerült. A Rottenbiller utca 35. szám alatti ingatlan első emeletén az egyház „praktikusabb és pénzügyileg kedvezőbb” feltételek mellett egy ötszobás lakást bérelt, ahol a gyülekezet és a korábban indított „Ifjak Otthona” egyszerre kapott helyet. 1912-ben indult el a gyülekezet jogi-orvosi-lelki segélyszolgálata is, a Népiroda. A nagy lendületet a a világháború évei sem törték meg, és ezt leginkább a saját ingatlan váratlan lehetőségének köszönhette az akkori közösség. A metodizmus egyik jelentős amerikai alakja, Fanny Nast Gamble asszony halála előtt 50 ezer dollárt adományozott a Külmissziói Bizottságnak egy megfelelő budapesti ingatlan megvásárlására. A vételre – minden bizonnyal a közben kitörő háború miatt – csaknem két esztendőt kellett várni: az ingatlant 1916. február 18-án vásárolta meg az egyház 308 ezer koronáért. Az adomány a metodisták számára jel és bizonyíték arra nézve, hogy Isten akaratából, s nem véletlenül vannak jelen az országban. Az 1920 utáni megújulás ebből az épületből indulhatott ki, amely Trianon után, az akkori Magyarországon az egyetlen gyülekezetként maradt meg hazánkban. Az időről időre történő lelki megújulás képessége fontos vonás a Felső erdősorban, ahol a 2000-es évektől alkalmanként teológus hallgatók is végeznek vezetői szolgálatot (Kovács Zoltán, Sztupkai Kristóf). A leghosszabb egyházi múltra visszatekintő Pesti Körzet egy nyitott és készséges közösség, amely 2017-ben is egy élettel teli, fiatalok és családok számára is vonzó gyülekezet képét mutatja.